Az idén hatodik alkalommal megrendezendő Budapest100-ra 2016. április 16-17-én kerül sor. Az esemény a budapesti százéves házak ünnepe, amelynek középpontjában idén rendhagyó módon a siralmas állapotban lévő Nagykörút áll.
Az esemény előtt lehetőségünk volt belesni pár résztvevő épületbe, amelyek szintén látogathatóak ezen a hétvégén, de a közel hatvan épületből álló, és a Budapest100 során a meghirdetett program szerint látogatható épületek listája jóval túlmutat a lenti, négy épületből álló listán, így mindenkit arra bíztatok, menjen, csodálkozzon, ötleteljen és érezze jól magát az idei Budapest100-on is.
Ferenc körút 5.
Halasi Dórának a Budapest100 honlapján közzétett kutatása szerint a Gschwindt-féle szeszgyár részvénytársaság által építtetett és Mollien Lajos építész által tervezett "4 emeletes, zárt sorban álló, szabálytalan téglalap alaprajzú épület, egy belső, zárt udvarral rendelkezik. Késő eklektikus stílusban épült lakóház, fővárosi rendeletben védett épületegyüttes, a Nagykörút része. Az épület homlokzata tagolt, egyszerű kialakítású, 19 ablak és 1 erkély néz a Ferenc körútra. Az épület földszintjén már a kezdetektől különféle üzletek kaptak helyet. Ez jól látható az erősen átalakított portálpótlapokon. Ma az épület földszintjén ClearLed világítástechnika és Röltex bolt üzemel."
"A korabeli "Budapest Czím- és Lakjegyzéke" alapján megállapítható, hogy a 4 emeletes ház helyén korábban is lakóház állt. A ház mai lakóinak emlékei és a fennmaradt szájhagyomány alapján kétszintes lakóház volt a négyemeletes elődje. A Budapest Főváros Levéltár nem őrzi az eredeti terveket, ezért ez egyelőre nem bizonyítható. A tervek hiányában nem tudható ki az építtető és ki az építész. A Vállalkozók Közlönye 1905. július 26-i számában (Vol. 11., No. 30., pp. 3-4.) található pár sor az építési engedély megadásáról: “144138. “Gschwindt”-féle szeszgyár r.t. (VIII. József körút 84.) a IX. kerület, Ferenc-körút 9473. hrszám alatti négy emeletes ház, ép. Mollien Lajos“ Ebből következtethetünk arra, hogy a ma látható házat a Gschwindt-féle szeszgyár részvénytársaság építtette Mollien Lajossal az 1900-as években."
"Az 50-es évektől egészen haláláig (1988) a házban élt Kalmár Pál dalénekes (a Seress Rezső- sláger “Szomorú Vasárnap” első két felvételének előadója), feleségével és fiával, Kalmár Jánossal, (orvos és olimpiai bronzérmes kardvívó csapatban 1968, Mexikóváros). A ház egykori lakója volt Rektenwald Zsóka (1949-1991), festőművész."
A házban a Budapest100 mindkét napján (2016. április 16-17.) lesznek programok, ugyanakkor a sajtósétán is segítségünkre volt dr. Simon Péter történész által tartott háztörténeti séta - ami a házban található légópince megtekintésére is kiterjed - mind a két napon 11.00-12.00 óra között lesz, így akit az itt elhangzó bennfentes információk is érdekelnek, mindenképpen erre az időpontra időzítse látogatását.
József körút 64.
Hutter Katalin Cecíliának, Nagy Gergelynek és Tölgyesi Jánosnak a Budapest100 honlapján közzétett kutatása szerint a 1889-1892. között Kossaczky Arnoldné Wirnhardt Karolin és Wirnhardt Ilona által építtetett és Majorosi Géza és Tóth Sándor által épített, a "József krt 64. esetében a ház tervezője és építői az „eklektika” kissé kötöttebb változatát alkalmazták, vagyis egy épületen belül nem alkalmaztak különféle építészeti stíluskorszakból származó, összeválogatott elemeket, hanem igyekeztek egy stílus hatása alatt tartani az épület elemeit. Így ez az épület neo-reneszánsznak tekinthető, míg a szomszédos 62-es szám neogótikusnak. Az egészben a legérdekesebb talán az, hogy a két ház egyébként – alaprajzát, beosztását, a külső és főként a belső homlokzati részek szerkezetét tekintve – egymáshoz nagyon hasonló."
"Pecz Samu, a ház tervezője, Önéletírásában csak ennyit mond a körúti házakról:
„A központi vásárcsarnok befejezése elött egynéhány bérház épületet is terveztem és felépítettem; nevezetesen Budapesten a József köruton a Wirnhardt-féle két bérházat (66. és 68. sz.) az egyiket gót modorban faragott kő homlokzattal, a másikat florenci reneszánsz stilusban vakolt homlokzattal, továbbá Kolozsváron a Széky-féle házat gót stilusban szintén faragott kő homlokzattal. A központi vásárcsarnok befejezése után terveztem és építettem a Pecz Ármin-féle háromemeletes bérházat (Bp. VIII. Kálvária tér 8 sz.) a vásárcsarnokhoz hasonló kiképzéssel, egy kevés Zsolnay-féle majolikának a felhasználásával.”
Mindez 1892-93-ban esett meg.
(...)
Pecz részéről a József krt. 62. és 64. egymás mellett egyfajta stílusgyakorlatként is felfogható, közel azonos tartalomra különböző stílusú formát, mázat szerkesztett a mester. Érdemes megállni a belső udvarban, alaposan körülnézni (akár fotózni), majd ugyanezt a szomszédban megismételni, és összevetni a két látványt (vagy fotót) egymással."
Hutter Katalin Cecília leírása szerint: "A kétszárnyú fakapuzaton keresztül a többszörös csehboltozatos előtérbe jutunk, padlója futókutyás terrazzo. Jobbra indul fel az emeletekre az öntöttvas korláttal ellátott főlépcső; a téglalap alaprajzú belső udvar szemben lévő oldalhomlokzatának középső, zárterkélyként kiugratott tengelyéből pedig még egy lépcsőfeljáró. A belső homlokzat két hosszanti oldala konzolos alátámasztású és rajtuk öntöttvas korlátos függőfolyosó fut végig minden szinten, a főbejárat felőli oldalhomlokzata loggiás kialakítású. Szemközti bal sarkában lift. A földszint, első és második emelet nyílásai félköríves záródásúak, a harmadik emelet nyílásai egyenes lezárást kaptak. A bérház kitűnő állapotban van, külső homlokzata is rendben, belső homlokzatán friss festés, udvara rendezett és szép. "
Tölgyesi János gyűjtéséből kiderül, hogy "Az épület alatt három, szeparált pince, ill. pince rendszer található. Az utca front felöli épületrész alatt két különálló pince. A bejárat felől nézve, a jobb oldali rész alatt található az un Légó-pince rendszer. Ez egy lejárati lepcsőből, az ehhez tartozó kereszt folyosóból, két nagyobb boltozott termeből áll, valamint a bejárati folyosó alatt egy keskeny jaratból. Itt húzódnak a közmüvek bejövő "fő-veztékei" is. Ez a folyosó rész folytatódik, és a Gyógyszertár alatt több helyiségből álló pincerendszert alkot. Ennek lejárata a Gyógyszertárban van. A két pincerendszert egy lezárt vasajtó köti össze. Az udvart körülvevő részen, az épitett területek alatt körbefut egy "közösségi pince", ami a hátsó lépcsőházból közelíthető meg. Teljesen körbefut, az utca felé eső részen egy keskeny folyosó köti össze a két szárnyat, körbe járható. Ezt a pince-szakaszt alighanem az építéssel egyidőben deszka falakbol kialakitott rekeszek tagolják, minden lakáshoz tartozik egy. Az eloző korszakokban ezekben tárolták a fütőanyagokat, fát, szenet, most inkabb megőrzésre szánt lomok találhatok bennük."
"A bejárati folyosó részt követő fedett tetőzet vagy loggia sima dór oszlopai és a fölöttük feszülő boltozatok az első és a második emeleten ismétlődnek. A harmadikon a boltivek helyett sima, vizszintes lezárást kaptak, harmonizalva az ablakok és az ajtók itt már ugyancsak egyszerűbb, egyenes lezárásaival. Ezek a boltives terek felfoghatók amolyan "közösségi, közlekedési tereknek" is. Kissé emelkedettebb, ünnepibb kiképzésüket hangsulyozza a padozatuknak a korszakban szokásos terrazzo technikával készült visszafogott, ám így is diszes kialakítása. Sajnos ez a terazzo burkolat a berjárati folyosó elején, a kapu mögött erősen sérült, de az emeleteken épen megmaradt. A lépcsőfordulóból meglepöen szép, csak reneszánsz palotákban tapasztalható tér-élményben lehet részünk." (Tölgyesi János gyűjtése)
Ez a gyönyörű épület kizárólag szombaton (2016. április 16.) 10.00-18.00 óra között látogatható.
Erzsébet körút 35.
Tőkés Editnek a Budapest100 honlapján közzétett kutatása szerint "Ybl Miklós tervei alapján készült háromeletes bérház a Wesselényi és a Dob utca között. Az építtető, Frölich Gusztáv építési engedély iránti kérelmét 1889. január 17-én nyújtotta be a Fővárosi Tanácshoz, amelyre a Tanács 1889. november 4-én megadta az egész építményre vonatkozóan a lakhatási engedélyt."
"A földszinten öt azonos méretű, félköríves bejáratot találunk, melyek közül a középső a ház főbejárata, amelyet két dór oszlopon nyugvó archivolt bélel ki. Tőle balra és jobbra jelenleg is működő üzletportálok tagolják arányosan a földszintet. A kivitelezés során nem takarékoskodtak az építőanyaggal. Az erkélyeknél, a főlépcsőházban, a folyosólemezeknél márványt használtak; a kapualjat, az udvart, a folyosókat, a rácsozatot ízlésesen díszítették. A melléklépcsőház, mint mindenütt, messze elmaradt a díszes főlépcsőháztól; a szolgaszemélyzet számára készült, ide helyezték tehát a vízkiöntőt és a cselédvécéket is."
"Az egyes emeletek és lakások közötti szociális rangkülönbségek már az udvarról nézve is előtűnnek. Az első emeleti lakásnak van ugyanis egy loggiaszerűen kiképzett terasza, amely korábban a háromablakos ebédlőhelyiséghez csatlakozott. A többi emeletet nem bővítette ilyen téres terasz, és az első emeleti ebédlőnek megfelelő teret is két szobára osztották."
"A ház kivitelezője Kauser József, egy neves építészcsalád tagja volt, aki 1848 tavaszán született és a Tanácsköztársaság idején halt meg. Budapesten számos bérpalota és többek között a Bazilika belsőépítészeti megoldása fűződik nevéhez. Habár a szakirodalom rá, mint az épület tervezőjére is szokott hivatkozni, nem zárhatjuk ki Ybl Miklós személyes közreműködését a tervezésben."
"A ház építtetője és első tulajdonosa, Frölich Gusztáv (1837-1891) országgyűlési képviselő, tőkés és földbirtokos volt. Ahhoz képest, hogy Frölich Gusztáv két évtizeden át megszakítás nélkül képviselő és kerek tíz évig az ország egyik legnagyobb bányavállalatának elnöke volt, édeskeveset tudunk róla. Ő nem írt, róla nem írtak, a parlamentben és az üzleti életben jóformán észrevétlen maradt. A dualizmus kori vezető réteg törzséhez tartozott, a szürkékhez, de nem eminenciási, hanem tudattiszti minőségben. A házat végrendelete szerint gyermekei örökölték. Tulajdonosul vejét, Ybl Félix miniszteri segédtitkárt (Ybl Miklós fiát) jegyezték be. Tőle 1896-ban Wahrmann József földbirtokos, majd utódai vették át a házat. 1912-ben a ház Bálint Sándor színigazgató tulajdonába került, és maradt korszakunk végéig."
A házban a Budapest100 mindkét napján (2016. április 16-17.) lesznek programok 10.00-18.00 óra között, ugyanakkor a vezetett háztörténeti séta 14.00-15.00 óra között lesz.
Szent István körút 1. (Balassi Bálint u. 2.)
Ez a közvetlenül a Margit híd pesti hídfőjénél álló épület 1899-1903. között épült. A sajtósétánk során a házról Hajós-Dauner Zsófia és Fehérváry Zoltán és felesége mesélt nekünk, ugyanakkor jó tudni, hogy a Budapest100 során rendkívül rövid ideig (14.00-16.00 óra között) és kizárólag csak vasárnap (2016. április 17.) lesz látogatható az épület.
Tóth Anna kutatása - amely a Budapest100 honlapján található - értelmében: "A Szent István körút 1. szám (akkori Lipót körút 1. és Rudolf-rakpart sarok) alatti bérházat Gaál Bertalan műépítész tervezte és építtette. Gaál Bertalan 1860. szeptember 9-én született Kassán. Műegyetemi tanulmányait Bécsben végezte. Műépítészként tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, számos bérházat, magán- és középületet épített, főként a fővárosban (Szt. István krt. 13., 15., 20., Alkotmány u. 3., 5., Váci u. 18.), legkülönlegesebb épülete, a Royal Orfeum a mai Madách Színházhelyén állt. Az épület a Szent István körút és a Balassi Bálint utca által határolt, nyújtott téglalap alakú telken fekvő, historizáló stílusban épült sarokház. Az első tervek az akkor még Lipót körút 1. címen bejegyzett, 1122-1124/b helyrajzi számú telekre építendő házhoz 1899-ben készültek el. 1900-ban Gaál Bertalan módosított a terveken. A Szent István körúti kapun át belépve dongaboltozatos kapualjba jutunk, melynek falait antikizáló reliefek díszítik. A kapu, illetve az előtérbe vezető átjáró felett egy-egy felirat található: EDIFICAVIT GAÁL BERTALAN („Építette Gaál Bertalan”) és MDCCCCIII („1903”). Innen jutunk az előtérbe, melynek falait szintén reliefek – szecessziós stílusú madarak és növényi ornamentika – díszítik."
"Az épületben három zárt lépcsőház van. A főlépcsőház az épület keleti, udvar felőli traktusában található. Itt az emeletekre háromkarú, indás motívumokkal díszített kovácsoltvas rácsú, fakapaszkodójú lépcső vezet fel. A lépcsőházba belépve jobb kéz felől egy ablaknyílás beugrójában beépített fapad fogad, rajta Salve(„Légy üdvözölve!”) felirat. A főlépcsőház mennyezete relieffel díszített, rajta írásszalagban a következő latin nyelvű felirat olvasható: Nulla dies sine linea („Ne múljon el nap vonás nélkül”), amely feltehetően az építész ars poeticájára utal. Címerpajzs alakú mezőkben láthatóak továbbá az iparos- és az építészcéhek szimbólumai."
"Az eredeti terv szerint is utcai bolthelyiségekre osztott terekben az elmúlt több, mint száz év során volt papírkereskedés, vendéglő, drogéria. Itt működött többek között a századforduló egyik legismertebb redőnygyárosának, Magaziner Lajosnak a redőny- és asztalosárugyára. A másik ikonikus üzlet az épületben az Ilkovits Jenő és neje által üzemeltetett kávézó és cukrászda volt, amely a sarki üzlethelyiségekben, illetve az azokhoz tartozó alagsori részben működött 1934 és 1944 között. A kávézó törzsvendége volt Radnóti Miklós, aki a kortársak elbeszélése szerint rendszeresen idejárt dolgozni, írás közben pedig kedvenc süteményét, minyont fogyasztott."
"Az első emelet adott otthont 1911-től 1944-ig a Lipótvárosi Társaskörnek, melyet az akkor kiépülő Lipótváros (és a mai Újlipótváros) modern polgársága alapított. A Társaskör – amelynek tagjai között gyárosok, vállalatigazgatók, ügyvédek, bankárok, kereskedők, iparosok, építészek, festők, szobrászok, politikusok foglaltak helyet – több évtizeden keresztül volt a főváros életének mozgatórugója."
"Egy emelettel feljebb 1903-tól 1948-ig működött az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája, mely az ország második legnagyobb színházának, a Vígszínháznak a színésziskolája volt. A Vígszínház híres igazgatója, Ditrói Mór alapította. Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia mellett ez volt a legrangosabb nem állami iskola, és az egyetlen, mely méltó versenytársként a Nemzeti Színház iskolájának, az Akadémiának a diplomájával egyenértékű végbizonyítványt adott."
A Budapest100 idei programját itt érheted el, ugyanakkor a folyamatosan frissülő információkért javasolt a közösségi oldalukat is követni itt.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot Facebook-on ITT és Instagram-on ITT, vagy, ha úgy tetszik értesülj a friss bejegyzésekről a Bloglovin segítségével! És még egy kis infó: a Facebook-on a Tetszik mezőre téve a kurzort, jelöld be az "Értesítéseket kérek" mezőt, hogy valóban értesülj az izgalmas új bejegyzésekről!
Szép napot!
If you like the post, follow me on Facebook HERE or Instagram HERE to be notified about every new post. Follow my blog with Bloglovin! And one more advise to really get notifications about new posts on Facebook: don't forget to mark 'Get Notifications' under the 'Liked' button of my Facebook site!
Have a nice day!
DRKUKTA
Kérlek, hogy tartsd tiszteletben szerzői jogaimat. A Blogon vagy a hozzá kapcsolódó felületeleken megjelenő cikkek tulajdonosa és jogosultja a DRKUKTART bloggere. Ezen szellemi alkotások teljes vagy részbeni felhasználása különösen, de nem kizárólag üzletszerzési, marketing vagy más egyéb kereskedelmi célra a blogger előzetes írásbeli engedélye nélkül szigorúan tilos!
Please, respect my copyrights. All articles (partly and in full) belong to the intellectual property of the blogger of DRKUKTART. Using any part of the blog (including but not limited photos, articles in part or in full) for any purpose especially for marketing or other commercial reason is strictly prohibited without the preliminary written permission of the blogger!